Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kereskedelmi es Turisztikai Miniszterium (Romania)

1992. szeptember 16.

Az EK és Románia képviselői tárgyalást folytattak Brüsszelben a társulásról. Ez volt a tanácskozások negyedik fordulója. A román delegációt Napoleon Pop, a Kereskedelmi és Turisztikai Minisztérium államtitkára vezette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1995. június 14.

A Le Monde jún. 14-i számában Yves-Michel Riols az első oldalon kommentálta azt a tényt, hogy a Vacaroiu-kormányban poszthoz jutott az ultranacionalista, idegenellenes és antiszemita Nagy-Románia Párt egyik tagja, Toma Nastase, megkapva az idegenforgalmi minisztérium államtitkári székét. /MTI, jún. 14./

1997. január 6.

Grigore Zanc volt Kolozs megyei prefektus, majd művelődési miniszter /1996. aug. - nov./ Kolozsvárra visszatérve Funarhoz hasonlóan RMDSZ-ellenes nyilatkozatháborúba kezdett. A kolozsvári Adevarul de Cluj címoldalon közölte Funar és Zanc hasonló megnyilatkozásait. Zanc aggódik azért, mert a "stratégiai jelentőségű idegenforgalmi minisztériumot" bízták az RMDSZ-re, majd a "felelős politikai erők összefogására" szólított fel.

1997. május 2.

Birtalan Ákos visszautasította a bukaresti Adevarul napilap azon cikkét, amely egyik múlt heti számában a brüsszeli román turisztikai képviselet felszámolása és ezzel egyidőben ugyanott magyar turisztikai iroda megnyitása között összefüggéseket sejtet. A cikkíró azzal vádolta az RMDSZ-es turisztikai minisztert, hogy a konkurens magyar légitársaság érdekeit szolgálja a románéval szemben. Birtalan Ákos válaszában elmondja, hogy az idegenforgalmi minisztérium vezető tanácsa hosszas elemzés után hozta meg a döntést két külföldi turisztikai iroda felszámolásáról, melyek közül egyik a brüsszeli. "Nemcsak költségvetési, hanem turizmuspolitikai szempontok játszódtak közre annak eldöntésében, hogy 18 irodánkból végül melyik kettő kerüljön felszámolásra" ? jelentette ki Birtalan Ákos a kolozsvári lapnak, majd hozzátette, hogy mivel a Benelux államokban még van képviselete Romániának, a régió fedve van. Leszögezte, hogy a döntésnek semmi köze nincs az éppen megnyíló magyar turisztikai irodához. Elmondta, hogy a turisztikai politikáért egyelőre az idegenforgalmi minisztérium felel, amelyet a román kormány programjának szellemében, és nem különféle újságírói vélemények alapján érvényesít. Szemenszedett hazugságnak minősíti a lap vádját, miszerint a műemlékvédők tusnádi nemzetközi konferenciáján szervezői minőségben vett volna részt, és azon alkalommal a MALÉV légitársaságot részesítette volna előnyben a TAROM-mal szemben. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./ A Cronica Romana A brüsszeli és a koppenhágai turisztikai irodákat gazdasági okok miatt zárták be címmel tájékoztat, hogy Mirel Tariuc idegenforgalmi államtitkár interpellációra válaszolva Birtalan Ákoséval azonos álláspontot képviselt az irodák bezárásával kapcsolatban. Az államtitkár elmondta, hogy semmiféle összefüggés nem létezik az említett döntések és a turisztikai miniszter bizonyos állásfoglalásai között, mint ahogy azt az interpelláció szerzője, a PUNR-s Vasile Dobrescu vélte. /Cronica Romana (Bukarest), máj. 2./

1998. április 6.

Három bizottságban folyik a munka, nyilatkozott Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnöke a kormányalakítási tárgyalások eddigi tapasztalatairól. Elmondta, hogy a pártok által az idei sürgősségi feladatokról benyújtott tervezetek - amelyek közül véleménye szerint az RMDSZ-é a legátfogóbb - a legtöbb kérdésben közel állnak egymáshoz. Mindegyik elfogadja azt, hogy fel kell gyorsítani a privatizációt, át kell alakítani az ipar szerkezetét. Inkább vitatott kérdés a földtörvény módosítása és az államosított házak kérdése, tehát általában a tulajdon kérdése, az elkobzott javak visszaszolgáltatása, ami az egyik fő prioritás az RMDSZ listáján is. Az egyik legnagyobb hibája az eddigi kormányzásnak éppen az, hogy nem tisztázta a tulajdon kérdését. Az RMDSZ által benyújtott feladatterv szorgalmazza továbbá a koncepcióváltást a pénzügyi vonalon, a helyi pénzügyi törvény megszavazását, az országos pénzügyi törvény módosítását úgy, hogy a jövő évi költségvetés felépítése más lehessen: programok alapján, célirányosan történjen az erőforrások elosztása, nem pedig százalékarányosan, mint eddig. A hosszú távú program kidolgozása érdekében az RMDSZ államtitkárai, szakemberei megkapták az 1996 évi kormányprogram fejezeteit, ehhez fűztek javaslatokat arról, mit és milyen sorrendben kell megvalósítani belőle. Borbély László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ álláspontja szerint a rövid távú kormányprogramban kiemelt helyen kell szerepelnie a helyi közigazgatási és az oktatási - a kisebbségi jogokat tartalmazó - sürgősségi kormányrendeleteknek, amelyeket a kormánynak saját törvénytervezeteként kell védenie a parlamentben, és a továbbiakban ugyanolyan fontosnak kell tekinteni azok gyakorlati megvalósítását, a megfelelő intézmények, szabályozások létrehozását. Az RMDSZ listáján szerepel a kisebbségi törvény, a kultusztörvény, a kisebbségi szervezetek vagyonának visszaadása, amelyet a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa már elfogadott. Az RMDSZ kormányzati részvételéről szólva az államtitkár elmondta, hogy a partnerek elvben elfogadták a kisebbségvédelmi tárca rangjának emelését önálló minisztériummá (eddig a kisebbségvédelmi hivatalért felelős tárcát a miniszterelnök alá rendelt megbízott miniszter irányította), de erre csak a kormány felépítésének őszi reformjakor kerül sor. A tárgyalások kiindulópontja a korábbi tárcák megőrzése volt, ami nem zárja ki egyes minisztériumok cseréjét. Az RMDSZ Borbély közlése szerint az idegenforgalmi minisztérium megtartását tervezi, de a csere lehetőségére gondolva, továbbá arra való tekintettel, hogy voltaképpen három minisztérium is megilletné, megjelölt más minisztériumokat is, köztük az egészségügyit, de, fűzte hozzá, még nincs döntés a kérdésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

1998. május 26.

Amióta Románia a múlt évben tagja lett a CEFTÁ-nak a magyar-román árucsere-forgalom 15 százalékot emelkedve 1997-ben elérte a 471 millió dollárt - hangsúlyozta Gilyán György, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium államtitkára máj. 26-án Budapesten, egy konferencián. A romániai befektetési és privatizációs lehetőségeket ismertető rendezvényen az államtitkár kiemelte: a szomszédos országban mintegy 2.200 vegyes vállalat működik magyar részvétellel. A romániai külföldi befektetők sorában Magyarország a 16., 52 millió dollárral. Ez a Romániában befektetett összes külföldi tőke 1,9 százaléka. A magyar szakember szerint a román-magyar árucsere-forgalom biztatóan fejlődik és értéke az idén elérheti a 600 millió dollárt. Andrei Dimitriu a Román Fejlesztési Ügynökség államtitkára elmondta: a céljuk az, hogy a lehető leggyorsabban privatizálják az állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokat. Ebben számítanak a magyar befektetőkre is. /MTI/

1998. október 9.

A magyar kormány alapvető célkitűzése, hogy elősegítse a határon túli magyarok szülőföldön maradását, a közösségek polgárosodását - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Corvinus Részvénytársaság román és szlovák konzultatív testületeinek okt. 9-i együttes ülésén Budapesten. Szabó Tibor szerint a határon túli magyarok az anyaország segítsége nélkül nem tudnának lényegesen előrehaladni a gazdasági felemelkedés útján. Ezért a jövőben meg kell erősíteni a határon túli vállalkozásfejlesztési központok működését, és anyagi hátteret kell biztosítani egy információs adatbázis létrehozásához. A HTMH a jövőben megvizsgálja a Magyarországgal szomszédos országban élő magyarok gazdasági támogatására létrejött, évi 300 millió forintos forrással rendelkező Új Kézfogás Közalapítvány működését. Felülvizsgálják az alapítvány befektetéseit, a veszteséges cégeket valószínűleg felszámolják. Megvizsgálják, hogyan lehetséges külföldi, elsősorban EU-, PHARE-, CBC-forrásokat bevonni a határ menti területek fejlesztésébe. - A Corvinus Rt. egymilliárd forintos alaptőkével jött létre tavaly ősszel. A társaságot a Magyar Fejlesztési Bank, a magyarországi Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. alapította, elsősorban a működőképes magyarországi vállalkozások külföldi térnyerésének támogatására. A Corvinus Rt. kiemelt figyelmet fordított a Magyarországgal szomszédos országokba irányuló tőkeexportra. Az elmúlt egy évben 100 millió forinttal segítették a Pécsi Gabona Rt.-t az egyik bukaresti kenyérgyár megvásárlásában. /Gazdasági támogatásunk, polgárosodásunk a cél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2002. február 13.

Az illegális munkavállalás céljával külföldre induló román állampolgárokat hamarosan már az ország határán megpróbálják kiszűrni. Az idegenforgalmi minisztérium tíz speciálisan kiképzett ellenőrt küld a határra, akiknek fő feladata az lesz, hogy megállapítsák: valódi turisták-e a magukat azoknak valló kiutazók. Figyelmüket elsősorban a szervezett csoportokra fordítják. /Turisztikai ellenőrzés a határon? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2004. december 23.

Ezen a vidéken a hagyományos turizmus mellett virágzik a faluturizmus. Az évi mintegy kétmillió idelátogatónak kilencvenöt százaléka az anyaországból érkezik, a Magyarországon nemrégiben lezajlott népszavazás óta azonban jelentősen csökkent ez a szám – tájékoztatott Mátéffy Győző, a turisztikai minisztérium Hargita és Maros megyei kirendeltségeinek igazgatója. A népszavazás nyomán harminc százalékkal csökkent az idelátogató magyarországi turisták száma. Nagyon sok csoport visszamondta például szilveszteri helyfoglalásait, így több szálloda, motel, panzió, vidéki kúria üresen marad az év végén. Az említett egységek vezetői ezért januárra akcióval készülnek, hogy visszacsalogassák a turistákat. Anyaországi újságírókat, tévéseket hívnak meg abból a célból, hogy bemutassák, ugyanolyan szívesen fogadják az ottani turistákat, és ugyanolyan lehetőségeket biztosítanak számukra, mint eddig. /Fekete B. Zoltán: Visszahódítanák az anyaországi turistákat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 23./

2006. október 28.

Európai megoldások az építőiparban címmel egynapos nemzetközi konferenciát tartottak október 27-én Kolozsváron. Ennek keretében szakemberek ismertették a klaszterek fogalmát, az építőipari vállalkozások számára nyíló lehetőségeket az EU-ban. A rendezvényt a Magyar Építőipar Kht. szervezte, fővédnöke pedig a magyar Gazdasági és Közlekedési, illetve a román Szállítás-, Építkezésügyi és Turisztikai Minisztérium. A kolozsvári rendezvény több hónapos és több helyszínen zajló konferenciasorozat része, a Kolozsvárt követő állomás Bukarest és Csíkszereda lesz november folyamán. A klaszter a vállalatok, intézmények, szakmai szervezetek érdekeinek kohéziós alapú társulását jelenti egy viszonylag nyílt szerveződés keretén belül. Az Európai Bizottság mellett sikeresen működik az Európai Klaszterek Szövetsége. /N. H. D.: Újfajta együttműködés: klaszterek az építőiparban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998